Huhúú...^^:3

Két hete pont....volt életem legjobb hétvégéje.
Egyik legjobb.:D
Eszméleten szombatom volt.
Ilyen....ez...ez...egyszerűen hihetetlen volt.
Előző nap volt Józsi szülinapja, így vittem neki egy tál (sajna folyós lett...a melegtől is) tiramisut...
És kirándultunk. Én előző este mondtam, hogy mi lenne hogyha keresünk vmi réétet...szivárvány..KOBOLD xDDDD értelmes volt:D
De végül tényleg "kirándultunk". Ő hozott táskát....ahogy kiértünk , leterített egy pokrócot az árnyékba, és...megettük a sütííít. xD
De még csak most kezdődik a sztori.....
Aztán mondott valami olyasmit, hogy...a szüleitől kapott valamit, amit megosztana velem..erre elővett valami Bacardi Breeze szerű üveg dinnyés valamit, és pezsgős poharakat....hát mondom ez kész. Álomrandi:D<3 xD
Utána pedig...azt kérdezte, hogy..mintha lett volna szó valami virágszedésről.
Én csodálkoztam, hogy itt mégis hol...
Erre bevezetett egy fa mögé, ahol ott volt a rózsa...xD amit nekem oda külön kikészített...ááááxD
Annyira romantikus nap volt*.*
Egyszerűen imádtam....
Ő aztán tudja mi egy álomrandiO_O"
Annyira jó volt...olyan boldogan jöttem haza, mint még soha....
Ez a hétvége is csodálatos volt...igaz nem mentünk ki a búcsúba, de kaptunk végül nyalókát, hoztak Dóriék xDDDDDDD
De nagyon jó volt... annyira jó vele^^*.*
És még...a szerelem elején vagyok szóval...még sokkal jobban is fogom szeretni^^
Csak hagyom, hogy alakuljon köztünk...
Persze először fura volt, hogy...suliba mindig látom de...mostmeg már nem birok betelni vele.
Ahogy hazajövök, elkezd hiányozni....>.< :/ 
De igaz ami igaz...suliba nem igazán jó mert...meg akarom cszókolni de...az ismerősök nézése...a barátnőknek akik ...vágynak a szerelemre, és talán csak nekem tűnik így, de..féltékeny nézések...nem hiányoznak. Meg eleve suliba enyelgés az....nem való nekem az oda.
Nekem akkor kell az enyelgés, ha át megyek hozzá, és nála...vagy nálam. :P
Na elég ennyi mára....fáradtság győz mint mindig.>.

visszatért "Wíííí...!!"^^

Visszatért wíí.
Ami annyit jelent, hogy...igen, megint boldog vagyok.
De nem Overrel, ami az előző írásból kiderült.
Ez is egy igen hosszú, és szomorú sztori.... Egy döntés volt...barátság, vagy szerelem....
És én a szerelmet választottam. 
Ahogy telik az idő, egyre jobban érzem, hogy...jól döntöttem. Egyre boldogabb vagyok...jön a sok szép emlék...az hogy végre fogja valaki a kezem, és szeret, és...ahogy rámnéz....csodálatos ez az érzés.
Hiányzott már...és akárhogy is akartam ellent mondani neki...eddigi életem legjobb döntése volt..egyszer a saját boldogságom választani.
Az alapsztori annyi, hogy...egy barátnőm, "X" szerelmes volt Józsiba.Próbáltuk összehozni őket, de...X sosem lépett, akárhány helyzetet is hoztunk neki...így ment ez kb. fél évig, ha nem tovább.
Én közben wowon tartottam a kapcsolatot Józsival, nagyon jól elvoltunk, mint mindig...
X is feljött wowra Józsi miatt, beszélgettek is de...sosem került hozzá közelebb. Néhányszor még...úgy is volt, hogy Józsit áthívta X, hogy aludjon nála, de ő nem akart, így mentem énis, mert én rábirtam venni Józsit... igen kicsit már azis gyanús volt, hogy mért csak akkor jön ha én is megyek...
Hát amiatt, mert...mint én, ő is gondolkozott azon, mi lenne...ha összejönnénk. Négy éve iszonyat jól elvagyunk....mindketten gondolkodtunk már ezen...? Mi tart vissza.
Hát igen...vajon mi.
A válasz X.
Na itt a döntés ugye, hogy....
Már régebben elvileg "megbántottam" X-et azzal, hogy egy olyannal jöttem össze, akibe szerelmes volt, de visszautasította...........És én voltam a hibás amiatt, amiről nem is tudtam...lényegtelen.
Erre most kb. ugyanaz történt.
Józsi azt mondta szeret, és elküldi X-et, csak próbáljuk meg...
Én is akartam de...olyan stresszben voltam, hogy...hihetetlen.
Bűntudatot éreztem, hogy....mért mindig engem választanak...
Aztán családi magyarázattal, és barátival....rájöttem.
Nem vagyok hibás...
Egyszerűen ilyen szerencsétlenül alakultak a dolgok.
Arról nem tehetek, hogy Józsi belém szeretett nem belé....én segítettem neki helyzeteket hozni, ha nem élt velük, én nem tehetek tovább róla...
Viszont nekem feljött ez a lehetőség, hogy.....boldoggá tesznek, mért mondtam volna nemet..?
Najó, persze a bűntudat kétszer is "nem"-et hozott ki belőlem....de visszavontam, és....összejöttünk.
Azóta valami ..eszméletlen gyorsasággal...nő a "boldogság szintem".
A suli okozta fáradtság meg van, mint minden évbe de.......sokkal könnyebb elviselni így, hogy itt van mindennap az, aki boldoggá tesz*.*
Mellettem van mindig, és....egyszerűen csodálatos>.<
De most...ha X-et választottam volna mi lenne...?
Jóba lennénk, meglenne a baráti kör de..."fájó tekintetek"-kel...X Józsit nézné, mert nem kaphatta meg... Józsi meg engem nézne, mert ő sem engem...
Így viszont mi boldogok vagyunk mindketten....
És wowmentesek is^^.

Egy semmirekellő sztorija....

Fuhuhu...nézzük csak mivel is kezdjem.

ELég sok minden történt velem az elmúlt....két hónapban.
Először is.
Over nevezetű egyénnel.....aki a WOWhoz kötött, mert azt hittem kedves, aranyos, jófej....és igen,egy pillanatra még az is az eszembe jutott, hogy...mért ne lehetne a barátom? De csak a magányosság és a szomorúság hozta ki belőlem azt, hogy elviseltem a bunkóságait, tudomást se vettem rólunk....

És még hazudott is...

Amikor találkoztunk, már nem tudom mikor...először, akkor mondta, hogy, neki bizony van 1-2 dolog amit el kell mondani....És akkor mit jelent ki?...Ohh hát először kezdjem azzal, hogy egy....menő, jófej, és kedves csávónak adta ki magát, erre természetesen élőben mi derült ki..?

Hogy a nagy bulizgatós, össze-vissza csajozós énje csak kitaláció....egyszerű fantázia, de hát mért is hittem volna, hogy hazudik..? Valahogy eszembe se jutott ilyen. Hisz mért tenné..? Nem volt rá oka. Neki egy ismeretlen kedves lány voltam, akivel beszélgethet a reménytelenül szerencsétlenek játékának "élvezete" közben.

Nem is értettem, hogy...mért volt ez jó. A hazugság sosem jó. Persze erre mi jött...? A szokásos válasz, hogy naaa majd megváltozik, csak bízzak benne. Persze, a hazugság a legjobb kezdet, lehet egyet kellett volna értenem vele mi...? A fenéket........!!

Akkor jöttem rá...azaz már éreztem, hogy...ennek a WOW-nak...ennek a szerencsétlen.....időpocsékoló játéknak NINCS helye az életemben....

Nagyon sokat gondolkodtam Overen mert...annak ellenére, hogy hazudott, meggyőzően tudott beszélni, jól ki tudta magyarázni magát....ez a tipikus...engem bánt meg azzal, hogy hazudik, de úgy kidumálja magát, hogy még én érzem magam szarul amiatt, hogy visszautasítom...ezért sajnálatból...de csak amiatt gondolkodtam el azon, hogy mi legyen vele...

Akárhogy is tagadtam, csak sajnálat volt bennem a családi háttere, és az élete miatt....

De a legjobb döntés volt elküldeni a harmadik találkán.

Mert....egy bunkó, beszólogatós volt igazából, aki állandóan sajnáltatja magát, hogy jaj ő mennyi rosszat megélt, és blabla...jött a véget nem érő sztori....állandóan. És...egy hülye makacs kis izé volt....egy...olyan hozzáállással, amit a világon a legjobban utálok: "mindent leszarok..."

És ennek a tetejébe még mi volt....?
Még egoista is.

Mire? Semmire....ronda volt és kész. 

De személy szerint ez az utolsó dolog, ami érdekelt volna....

Ha szívből jött volna a kedvessége.... akkor még lehet, hogy vele lennék.

De így, hogy...lehet azt is csak megjátszotta, így nem. Egyszerűen nem.

Ennyire azért nem voltam magányos, hogy egy "ilyen"-nel összejöjjek.........................

Azután...eltelt pár tábor, és nyaralás, nem igazán beszéltünk...

Mert játszani se játszottam már, csak alig.

De az Over nélkül nem volt már jó....de igazából. Sose volt az.

Csak jónak hittem, pedig csak olyan semmirekellőkkel játszottam, akik azt hiszik nincs életük, ezért a kevéske pénzüket erre költik, ahol még azt hiszik lehetnek valakik........

Ezért most, így szeptemberre már....nem játszok egy percet sem, és egyáltalán nem is hiányzik. 

Tényleg...már zongorista lennék, ha azt az időt gyakorlással töltöttem volna.........................

Igaz ami igaz, felejteni nem volt rossz vele mert...volt, hogy teljesen el tudta terelni a figyelmem mindenről...de ahogy kiszálltam visszajött a szomorúság, szóval...teljesen felesleges volt az egész.

A játékot pont Józsival "írtam bele" az életembe, így vele is törölte ki belőle.